Woody Allen, nyáron megjelent
filmjében elhangzik egy nagyon jó mondat (van ott talán több is, de engedtessék
meg nekem, hogy most csak ezt emeljem ki), mi szerint, akárhogy is nézzük a
dolgokat, jobb híresnek lenni és gazdagnak, mint ismeretlennek és
hétköznapinak. Ez pedig nagyon igaz, mert valahol, a lelke gyarló részében,
mindenki szeretne híres, elismert, felismert és persze gazdag lenni.
Kikerülni a Dailymail címlapjára, amint fürdőruhában
pina coladat kortyolgatunk, lapos hassal, rendezett hajjal, olyan divatház
fürdőruhájában, amelyik még meg sem jelent, és majd csak két év múlva
lesz elérhető a kínai utánzata a pórnépnek, maga lehet az álom. Hát nem? Főleg,
hogyha egy nagyon sármos és nagyon izmos pasi is van mellettünk, legyantázott
felső- és alsótesttel (pontosan megfelelve a heteroszexualitás metropolita irányzatának = metroszexuális),
ugrásra készen, hogy bármit megtegyen értünk és nekünk. Ó, milyen szép élet
lenne... tele megvalósítással és lényeggel.
Na de elkalandoztam, most
ideje visszatérni a valóságba. A lehetőségek világában élünk, minden (majdnem)
szabad, elérhető, megszerezhető és birtokolható. De mégsem... nem minden, és
nem úgy, ahogy mi akarnánk. Elkezdhetnék most hisztizni, hogy de én mégis
címlapra akarok kerülni, nem fog megvalósulni, vagy csak akkor, hogyha egy képszerkesztőben
össze nem dobom a Blikk új főoldalát s kiteszem a Beckham és Posh esküvőiképét, Victoria fejét kivágva s beillesztve helyette a sajátomat. Ó, el sem
merem képzelni, hogy milyen pompásan állnák egymásnak, mármint én és a szőke
focista... s milyen cuki lányaink lennének...
De én már megint álmodozom,
térjek már vissza a virtuális realitások világába s mondjam el, a lényeget. A nagy
mi van ha most jön...
Mi van ha, minden ésszerűséget
félretéve a semmiből híresek lehetünk. Elvégre csak erősen akarni kell, sokan
ezt vallják, és a dolgok varázsütésre teljesülnek- holnap már ott fogunk
ragyogni szépen, szellemileg nem épp épen, a bulvármagazinok címlapján s a mi
fotóinkért fogják a legtöbbet fizetni az ügynökségek.
Mi van ha, csak az az első helyes
lépés kell és utána már ott állunk csillogó piros cipőben a sárga köves úton s
megyünk Óz fele? A hírnév, a megbecsülés, a gazdagság és a kellemes otthon
megteremtése már magától értetődő lesz.
Ez a blog fogja ezentúl
jelképezni nekünk az utat, az utat, amelyik lehet Ózba fog elvezetni, de lehet
Mordor fele, sőt az is lehet, hogy Piripócson fogunk kikötni, vagy a lyukas tó
fenekén, de nem számít. Ez itt kérem szépen egy történelmi pillanat, pörögjön a
számláló, mert mi lesz ha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése